Légi lószállítás
A tavaly december elseje és ötödike között a floridai Orlandoban tartott konferencián John Madigan a Kaliforniai Egyetem nagyállatkórházának igazgatója bemutatta, hogyan lehet biztonságosan szállítani egy lovat légi úton.
"A legtöbb ló, ami ilyen szállítást igényel, egészséges, csak beszorult valahová ahonnan nem tud kijutni" mondta Madigan. "Légi szállítást pedig csak álló lóval végzünk."
Az első tennivaló utánajárni, hogy van-e más megoldás a ló mozgatására, hiszen az a legtöbb esetben sokkal egyszerűbb és biztonságosabb. Az is lehet, hogy a ló mozgatása nem annyira sürgős: például árvíz esetén lehet, hogy elég egy magasabban fekvő területre átterelni az állatot, és ott el lehet látni az ár levonulásáig.
Ha mégis szükség van a légi szállításra, a lótulajdonosnak kell kapcsolatba lépnie a helikopter üzemeltetőjével, megállapodnia az árban, és a szállítási feltételekben.
Légibiztonság
Az élő rakomány számos kockázatot jelent a helikopterre nézve. A ló váratlan és heves mozdulatai fel és leszálláskor, vagy akár a levegőben jelentős mértékben destabilizálhatják a helikoptert. Hogy ezt a kockázatot mérsékelje, Madigan nyugtatózza szállítás előtt a lovat, illetve az UC Davis Anderson heveder segítségével szállítja, ami megtámasztja a ló fejét és testét. Csapata ilyen módszerrel 28 sikeres légi szállítást végzett.
A helikopternek legalább 600-800 kg teherbírásúnak kell lennie, a pilótának pedig tapasztalata kell legyen a helikopter alá függesztett teher szállításában. A lovat egy 50 méteres kábel segítségével emelik fel, ami lehetőleg kevlárból készül, nem pedig acélból. Ennek a statikus elektromosság csökkentése szempontjából van jelentősége. "Ha valaki rosszul viselkedik a fedélzeten, csak kérd meg, hogy fogja meg a kábel rögzítőkeretét" mondta Madigan.
A légi szállítás
A mindenre kiterjedő tervezés elengedhetetlen a sikeres akcióhoz. A szállításhoz két teljes csapatra van szükség: az egyikre ott, ahol felszedik a lovat, a másikra pedig a fogadóhelyen, a helyszinen lévő állatorvossal való egyeztetés a művelet megkezdése előtt is nagyon fontos.
Miután mindent sikerült egyeztetni, maga a szállítás nem tart sokáig: néhány mindössze egy óra alatt lezajlott.
Az UCD-Anderson Heveder
A Kaliforniai Egyetem Nagyállatmentő Csapata által használt fő eszköz. Mára világszerte kedvelt eszköze állatkórházaknak és mentőcsapatoknak biztonságossága miatt. Más hasonló szerkezetektől eltérően ez a heveder egyenlően osztja el a súlyt az állat csontvázán, nem minden terhelés a kapcsolódási pontokra esik. Ez nagymértékben csökkenti a sérülésveszélyt, illetve, hogy az állat erőszakosan reagáljon, amikor a hevederbe helyezik.
Az UCD-Anderson Heveder az egyetlen, amit biztonságosan lehet légi úton történő szálításnál használni.
A hevedert Charles Anderson, Dr. John Madigan és Richard Morgan találta ki. A koncepció 1987-ben kezdett kialapulni, amikor az egyetem állatorvosi iskolájának egy újfajta hevederre lett szüksége. 8 év fejlesztés után készült el a végleges változat. Elsődleges célja, hogy olyan súlyos ortopédiai beavatkozások után támassza az állatot, ami után az gyógyulásáig nem terhelheti lábait.
A hevederről többet itt olvashat.