Mikor háziasították a lovat?
Egy észak-kazahsztáni bronzkori telep feltárása során bizonyítékokat találtak rá, hogy a lovak már 5600 évvel ezelőtt is háziasítva voltak.
Szerkesztett sajtóanyag
Az észak-kazahsztáni Krasnyi Yar telepet az Eurázsiai sztyeppén virágzó Botai kultúrához tartozó emberek lakták, akik valószínűleg táplálékként, szállításhoz, valamint munkára használták a lovakat. De hogyan lehet ezt bizonyítani?
„Nagyon kevés közvetlen bizonyíték van a lovak háziasítására” mondja Sandra Olsen, a Pittsburgi Egyetem archeológusa, a lovak háziasításának történetével foglalkozó kutató.
5600 évvel ezelőtt nem voltak nyergek, vagy fémalkatrészek, amik fennmaradhattak volna. A kantárok, vezetőszárak, kötőfékek lóbőr szíjakból készülhettek, és réges-régen elrothadtak. A lovak, ellentétben a kutyákkal vagy a macskákkal, nem változtak sokat a háziasítás során – az ősi lócsontok sem árulják el a háziasítás titkait.
Az amerikai Geológiai Társaság csapata új megközelítést választott: közvetett bizonyítékokat kerestek, hogy ezek az emberek tényleg tartottak lovat.
Egy botai kultúrához tartozó falu rekonstrukciója. Kép: The Geological Society of America
Először olyan berendezésekkel vizsgálták a Krasnyi Yar-i telepet, ami feltérképezi a talaj mágneses és elektromos eltéréseit. Ennek segítségével találták meg 54 gödörház helyét, valamint többtucat függőleges humuszcsíkot: ez utóbbiakban oszlopok álltak egykoron. Ezen humuszfoltok egy része körkörösen helyezkedett el – ahogy egy karám esetében a legcélszerűbb.
Ezután mintát vettek a karámszerű területek talajából, valamint azon kívülről is.
A mintákban nitrogént, foszfort, káliumot és nátriumot kerestek. A modern ló által trágyázott talaj ugyanis az érintetlen talajjal összehasonlítva foszforban, káliumban és különösen nitrogénben gazdag. A nitrogén azonban nem marad tartósan a talajban: kimoshatja a talajvíz, illetve szerves vagy szervetlen folyamatok során a légkörbe is távozhat.
A foszfort viszont a kálcium és a vas megköti a talajban, és sokkal valószinűbb, hogy megmarad évezredeken át is.
A mérések azt mutatták, hogy a karámok belsejéből vett minta foszfortartalma tízszerese a karámon kívüli területek foszfortartalmának. „A sok foszfor akár szívmaradványokat is jelenthet, de az a foszfor jelentős mennyiségű kálium jelenlétében található, itt viszont nem ez volt a helyzet.” mondta Rosemary Capo, a kutatás egyik vezetője.
A karámban ráadásul alacsony volt a nitrogénkoncentráció, ami csökkentette annak a valószinűségét, hogy a foszfor későbbi trágyából került a talajba, és egyben növelt azét, hogy a kérdéses területen tényleg karám állt, és abban tényleg lovakat tartottak.
Arra is vannak bizonyítékok, hogy a Botaiak rengeteg nehéz tárgyat szállítottak messzire: koponyákat, köveket. Ezt is sokkal könnyebb megmagyaránai, ha feltételezzük, hogy teherhordó lovak segítségét vették ehhez igénybe.
„A Botaiak valószínűleg nem az első emberek voltak, akik háziasították a lovat” mondja Olsen. „Az első lovat valószínűleg valamivel korábban háziasították a mai Ukrajna vagy nyugat-Oroszország területén. Aztán a lótartók egy része keletre vándorolt, Kazahsztánba.”
A lovak tették lehetővé számukra, hogy nagyméretű és állandó településeket hozzanak létre, néha több száz otthonnal. Mindezt mezőgazdálkodás nélkül tették, az ő gazdaságuk teljesen lóalapú volt.
A lovak kivállóan alkalmazkodtak a hideg telekhez, ez tette lehetővé a botaiak számára, hogy állandó településeken lakjanak. „A lovak túlélik a jeges viharokat, és nincs ehhez szükségük fűtött istállókra, vagy téli tápra” mondja Olsen.
Egész évben hússal látták el a települést, valamint tavasztól őszig vitaminokban gazdag tejjel. „Ez egy újabb érv a háziasítottságuk mellett – épeszű ember nem próbál megfejni egy vad kancát”
A terület népei később áttértek a marha és birkatartásra. Ezzel egy sokkal inkább nomádabb kultúra jött létre, hiszen sem a birka, sem a marha nem viseli jól a tartós hideget, tehát télen délre kell terelni őket. Miért választották mégis őket a lovak helyett? A szarvasmarhák teje sokkal zsírosabb, joghurt és sajt is készíthető belőle. A birkák pedig gyapjút is adnak.