A vágta
A vágta a ló leggyorsabb mozgásneme. Bármelyik ló, ha sebességét fokozzák, vágtázni kezd. A ló szervezetét, izomzatát, a végtag izületeket, a lábvégeket ez a mozgás veszi a legjobban igénybe.
Fajtái
A vágta gyorsasága szerint kétféle változatát különböztetjük meg: könnyű és versenyvágta mozgást.
A Közép- vagy könnyű vágta: Ez a vágtafajta lassúbb, kimélőbb. A mozgás alatt három dobbanás hallható. A külső hátsó láb dolgozik egyedül, ez fog először talajt, a belső hátsó és az ellentétes külső elülső pedig utána. A belső elülső láb felett repül előre a test, s ez nyúlik messze előre és az éri utoljára a talajt.
A következő ábra megmutatja a könnyűvágta lépéssorrendjét, illetve, hogy mikor melyik lába éri a földet a lónak (a kép alján az üres négyszög levegőben lévő, a teli pedig földet érő lábat jelöl):
A versenyvágta: Ez a ló szervezetét legjobban megterhelő vágtafajta. Ebben a vágtában a lónak csak legfeljebb két lába éri egyszerre a talajt, a lebegő szakasz hosszú.
A versenyvágta lépéssorrendje:
Csináljuk, ahogy a nagykönyvben meg van írva
A ló most már szépen vágtázik magától, de hogyan érjük el, hogy ezt akkor tegye, amikor mi szeretnénk, illetve hogyan maradjunk rajta, ha már elindult?
Beugratás előtt a lovasnak a lovat legalább egy félfelvétellel érdemes arra késztetnie, hogy hátsó lábaival jobban lépjen a sújpontja alá. Ez azért jó, mert így a lónak könyebb lesz a vágtába beugrani.
Jobb kézre történő beugratáskor a következő segítségeket kell a lovasnak adnia:
- Félfelvételekkel fel kell hívni a ló figyelmét, hogy új feladat következik
- Belső ülőcsontját jobban megterheli
- A jobb oldali csizma közvetlenül a hevederen fekszik, ezzel egyidőben a jobb szár megadja a kívánt állítást a lónak jobbra
- A bal oldali, külső szár behatárolja az állítást, és megakadályozza, hogy a ló a bal vállára essen.
- A lovas bal csizmája a heveder mögött egy tenyérnyire ellentart.
- Amint a ló beugrik, alovas a szárral különösen a belső kézen, kis mértékben enged.
Az előrehajtó testsúly- és csizmasegítségek gondoskodnak a vágta folyamatosságáról, a lovas nyugodt felsőtesttel csípőből követi a ló mozgását.