A ló kiváló nyomkövető
Szagot fogtak
2009 március 9, hétfő
A lónak rendkívüli szaglása van - miért ne lehetne nyomkövetésre használni? Annak idején az indiánok kerestettek bölénycsordákat velük, most keresőosztagok kutathatnak eltünk személyek után a segítségükkel.
Sportló.hu összeállítás
"Szinte hihetetlen, mennyire jók ebben" állítja a minnesotta állambeli Terry Norwack, aki hosszú ideje foglalkozik lovak szagnyom követésre történő kiképzésével. "Ami a leginkább meglepő, az az, hogy a leghosszabb időbe a lovasok kiképzése telik."
Nyomon haladva - Fotó: airscentinghorse.com
"A lovak számára a nyomkövetés csak egy játék" folytatja. "Nekik hozzá tartozik az életükhöz, hogy illatokat kövessenek. Amit mi tanítunk, az leginkább az, hogy az emberek felismerjék a ló által adott jeleket, és hagyják, hogy az állat kövesse a szagot."
A legtöbb ember nem is hinné, mennyire fontos a ló számára a szaglás. Egy mindennapos példa: ha kierengedjük a lovat a karámba, első dolga körbeszaglászni, hogy megtudja, kik jártak korábban a karámban.
A szükség vitte rá a kisérletezésre
Nowacki kezdetben keresőkutyákat képezett ki, amik remekül használhatóak - egészen addig, amíg le nem esik fél méter hó. "Ilyenkor nem olyan jó buli kimenni az erdőbe, megkeresni valakit." mondja. És tényleg. Lóháton sokkal könnyebb mozogni a hóban.
Mindazonáltal nem találta fel a spanyolviaszt: az ötletet, hogy lovakat tanítson be nyomkövetésre, a bennszülött indiánok adták, akik annak idején bölénycsordákat kerestettek a lovaikkal.
"Azért nem ismert a lovak ilyen képessége, mert az emberek nem tudják, hogyán értelmezzék a ló jeleit." állítja Nowacki.
A ló ugyanis más szagnyomot követ, mint például egy kutya. A kutyák leginkább a földi illatokat követik, a lovak viszont a levegőt szaglásszák.
Kábítószerkeresésre is alkalmasak - a kisérletek alapján a lovak kiszagolják a marijuana ültetvényeket, és egy kis leleménnyel akár autók átvizsgálására is használhatóak.
A kiképzésnek van jópár kulcsmozzanata, de általában mindössze három napig tart. Az egyik ilyen mozzanat annak a felismerése, amikor a ló keresi a szagnyomot. A második, azé, amikor a ló megtalálta az illatot, és követni kezdi. Valamint annak a felismerése is fontos, ha a ló elvesztette a nyomot.
A sikerhez viszont nélkülözhetetlen, hogy a hagyományos lovaglással ellentétben itt hagyni kell, hogy a ló arra menjen, amerre akar, ha követi a szagnyomot. A lovas elengedi a kantárt, és hagyja a lovat dolgozni - ez ellentétes mindennel, amit a lovaglás tanulása során a lovas fejébe vertek. De a ló csak akkor fogja követni a szagnyomot, ha megkapja az ehhez szükséges szabadságot.
Ideális körülmények között a lovak mintegy 400 méterről képesek kiszagolni valamit. Természetesen ideális körülmények soha nincsenek. Egy átlagos ló 30 és 60 méter közötti távolságból képesek rejtőzködő embert megtalálni. Ez viszont bőven elegendő egy fűben fekvő ember megtalálásához.
Sokmindenre képesek
A nyomkövetés viszont nem úgy zajlik, ahogy azt egy bűnögyi filmben láthatjuk, ahol a kétségbeesett hozzátartozók az eltünt ruhadarabjait szagoltatják a kutyával, hogy azt keresse. A ló általában az ember szagát keresi, nem pedig egy bizonyos emberét.
Nowacki 2001-ben kezdte el oktatnia technikáját. Eddig közel 30 tanfolyamot tartott, többnyire mentőalakulatok számára, bár természetes lovasok is érdeklődnek néha.
Véleménye szerint a keresőalakulatok munkatársai között a nyomkövető lovak egyre nagyobb elfogadottságra fognak szert tenni az elkövetkező években. A lovak ugyanis remekül kiegészítik a keresőkutyákat, hiszen nagy távolságokat képesek megtenni, nehezen járható talajon is akár.