Milliárdosfeleség fogadna örökbe harmincezer állatot
Vadlovak menedéke
2008 november 19, szerda
Úgy tünt, elkerülhetetlenül elaltatnak 2000 befogott vadlovat az Egyesült Államokban. Hétfőn azonban jelentkezett valaki, aki mind a harmincezret örökbe fogadná. Ráadásul terve is van, mihez kezd majd velük.
sportlo.hu összeállítás
Amint többször is írtuk, az Egyesült Államokban rájár a rúd a vadlovakra. Mivel a helyi földalap, a Bureau of Land Management (BLM) szerint a rendelkezésre álló földterület csak harmincezer állat eltartására elegendő, a szaporulatot rendszeresen befogják, és megpróbálják örökbe adni.
Ez a gyakorlat sokáig működött is, de a takarmányárak drámai emelkedése és a gazdasági válság miatt az utóbbi években nagyon visszaesett az örökbefogadási kedv az országban. Jelenleg 27 ezer vadló él szabadon, és 30 ezer pedig karámokban várja a sorsát. Közülük tervezett idén 2000 egyedet elaltatni a BLM.
Az előkészületekkel nagyon lassan haladt a BLM, hiszen tisztában voltak azzal, hogy az eutanázia, bár törvényes megoldása a problémának, hatalmas felháborodást vált majd ki a nyilvánosságból.
Most hétfőn azonban, egy nevadai nyilvános meghallgatáson váratlan megoldás merült fel a problémára. Madeleine Pickens, T. Boone Pickens milliárdos felesége ugyanis kijelentette, hogy szándékában áll örökbe fogadni akár a BLM karámjaiban lévő mind a harmincezer lovat.
Stinger, egy befogadásra váró musztáng Kaliforniában - Fotó: BLM
A Pickensek nem ismeretlenek az állatvédők között: néhány éve ők vezették a lómészárszékek bezárására irányuló küzdelmet az Államokban.
Henri Bisson, a BLM helyettes igazgatója elmondása szerint Madeleine Pickens jelenleg is keres körülbelül egymillió holdnyi eladó területet a lovak számára, a BLM pedig megpróbál forrásokat találni, hogy amíg sikerrel nem jár, tudja tartani fogságban élő állományt.
"Nem fogunk egy lovat sem levágni" mondta Pickens az Associated Pressnek. Tervük kivitelezésére egy alapítványt fognak létrehozni. A menedékbe szállított lovakat sterilizálni fogják, így képesek lesznek befogadni a BLM által a jövőben befogott lovakat is.
Serley Sawhook, az Amerikai Lóvédő Alap elnöke is örül az események ilyetén fordulatának, mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy a közvetlen baj elhárítása után hozzá kell látni az alapprobléma megoldásához: nevezetesen, miért is jutnak a vadlovak ebbe a helyzetbe?
Szerinte a probléma az 1971-es törvényben gyökeredzik, ami kimondja ugyan, hogy a vadlovak "a vadnyugati felfedező szellem élő szimbólumai", illetve hogy meg kell óvni őket a befogástól, leöléstől, de ugyanez a törvény azt is kimondja, hogy a kormányzat feladata az állományt "megfelelő szinten" tartani. Ez pedig egy gumiszabály - a vadlovak a szarvasmarhákkal versengenek a legelőkért, és a lóvédők szerint a kormányzat a marhatartók érdekeinek megfelelően állapítja meg a "megfelelő szintet".
Ezt a vélekedést látszik alátámasztani az a tény, hogy az évek során 19 millió hold földet kivettek vadlóprogramból, ezzel lecsökkentve a rendelkezésre álló terület nagyságát, illetve növelve a zsúfoltságot. Ráadásul a lóvédők szerint a BLM alábecsüli, hogy egy adott földterület hány lovat képes eltartani.
Hosszútávú megoldás lenne a problémára további földterületek bevonása a programba - akár úgy is, hogy azon megánszemélyek, akik engedélyezik földjeik ilyen felhasználását, adókedvezményben részesüljenek. Ezen túl pedig a befogott lovakat sterilizálás után vissza kellene engedni a területekre. Így lecsökkenne a természetes szaporulat, és mégsem kellene leölni egy példányt sem.