Az ügetés
Hosszabb távolságok megtételére a legalkalmasabb jármód, a lovak ebben tudnak nagyobb távokat megtenni. Ügetésben az átlós lábpárok viszik előre a testet. A két átlós láb egyszerre lendül, ezért két patadobbanás hallható (két ütemű mozgás).
Általában az ügetésről
Az ügetés mint mozgás természetességének megítélésében megoszlanak a vélemények: vannak akik kétségbe vonják e mozgásforma természetességét, mások pedig amellett érvelnek, hogy ez a ló egyik fő mozgásformája volt már az ősi időkben is. Igazságot tenni nehéz, bár a jelenlegi vadon élő lovak inkább a poroszkálást szeretik, amely körülbelül azonos sebességű mozgás, csak annyiban különbözik az ügetéstől, hogy a ló azonos oldali lábai mozognak egyszerre.
A ló, ha mélyvízbe kerül, ügető mozgással úszni kezd. Ügetéskor a ló átlós lábai (jobb első a bal hátsóval, bal első a jobb hátsóval) dolgoznak együtt. Az ügetés kétütemű: egyszerre ér földet a jobb első és a bal hátsó, majd a bal első és a jobb hátsó lábpár. Ha tovább fokozzák a ló sebességét, akkor vágtázni kezd.
Fajtái
Az ügetés sokféle változatát ismerjük, a jármód hossza, magassága, gyorsasága szerint. A közönséges, vagy utazó ügetéskor a hátsó paták nyoma legfeljebb az elsők nyomát éri. A gyors, hosszú, vagy repülő ügetéskor a két dobbantás között a test rövidebb-hosszabb idegig repül, tehát ekkor láb nem éri a talajt. A versenyügetésben ezt a repülő szakaszt erőteljesen fokozzák ami a ló szervezetét nagyon igénybe veszi. A versenyügetés gyorsaságát fokozhatják az elülső végtag magasra emelésével és a levegőben hosszabb időzésével, mialatt a hátulsó végtag nagy lökőereje hosszan érvényesülhet, de fokozható a gyorsaság a hátulsó lábak széles, "nyitott" járásával is, így ugyanis az elülső lábak mellé lép oldalról a hátulsó végtag, melynek munkáját nem akadályozza az elülső láb.
A tovább fokozott iram eredményeképpen előfordulhat, hogy a versenyügető elülső lábaival ügető mozgás szerint mozog, hátul pedig galoppozik. Ezt hívják tisztátalan ügetésnek.
Csináljuk, ahogy a nagykönyvben meg van írva
Eddiglen eljutottunk odáig, hogy a ló saját magától már elég ügyesen üget. De mit csináljunk a nyeregben, amikor ügetünk?
- Tanügetés
Az első és legfontosabb gyakorlat, amit egy lovasnak tudnia kell. Ugyebár mindenki tisztában van azzal, hogy a lovon való fennmaradásnak nem az a lényege, hogy kézzel-lábbal kapaszkodunk mindenbe, amit elérünk, hanem az, hogy stabilan, kiegyensúlyozottan ülünk a nyeregben. Ez lépés közben egyszerű, ügetés közben már bonyolultabb, mert a ló ilyenkor pattog, aki pedig nem ül stabilan, az meg leesik.
Tehát a gyakorlat lényege, hogy a stabil 3 ponton való ülésben a csípőnk mozgásával kövessük a ló mozgását. Ha egyszer ráéreztünk a ritmusra, onnantól kényelmes lesz. Amíg nem, addig minnél görcsösebben próbálkozunk, annál nagyobb esélyel fájdul meg a derekunk. Ami nem jó, tehát inkább kövessük a ló mozgását.
- Könnyű ügetés
A lovas a könnyű ügetés során a ló mozgásának ütemére feláll, aztán pedig leül a nyeregben. Amíg rá nem érzünk az ütemre, addig a következőképpen próbálkozzunk: válasszuk ki magunknak a ló valamelyik első lábát. Amikor azzal lép előre, akkor emelkedjük ki a nyeregből, amikor pedig a másikkal akkor üljünk vissza.
Ez az ügetés nem a lovasnak, hanem a lónak könnyebb, mert felállásunkkor a súlyunk a ló egész testére kihat, így nem csak a hátát terheljük.