Közelednek egymáshoz a hazai természetes lovasok
Összefogás ellenszélben
2009 február 2, hétfő
Nehéz a természetes lovasok élete, nem könnyű gyakorolniuk a tanfolyamokon megszerzett tudást, hiszen a lovastársadalom többi része sokszor kinézi magából őket. Azért, hogy ezen változtatni lehessen, össze kell fogni mind a természetes lovaglást oktatóknak, mind azoknak, akik gyakorolni szeretnék ezt a tudást. Ennek elősegítésére szervezett konferenciát Sárffy Tamás, a Bala-SA Natural Horsemanship módszer megalkotója.
Sportló.hu összeállítás
A konferencia egyik célja az volt, hogy a különféle hazai iskolák együttműködését elősegítse, a tanfolyamokat lehetőség szerint átjárhatóvá tegye, hiszen az alapelv mindenhol ugyanaz. A szervező Sárffy Tamáson kívül részt vett a rendezvényen Csontó Zoltán, a Lovasélet lovasiskola alapítója (és a Lovasélet című újság tulajdonosa) is. Mészáros Gyula, bár szintén kapott meghívást, másirányú elfoglaltsága miatt nem jött el.
Sárffy bevezetőjében rámutatott, hogy a természetes lókiképzés nem egy új divatirányzat, hanem minden lovakkal foglalkozó nép hagyományai között megvannak a gyökerei. Monty Roberts és Pat Parelli nem új módszert alakítottak ki, hanem rendszerbe foglalták a lovakkal való bánásmód több ezer éves tapasztalatait. Ezeknek a tanoknak a nyomait felfedezhetjük a régi lovasembereknél, csikósoknál is. Az irásos magyar előzmények közül ő Balassa Konstantin huszárőrnagyot emelte ki, aki már 200 évvel ezelőtt is a ló megszelídítéséről írt „a ló külső és belső Természetéből” kiindulva.
A nagy európai lovasiskolák kialakulásával és versengésével feledésbe merült az ősi tudás, a jelenlegi lovas elit nem ez a módszer alapján dolgozik, és nem érti a jelentősségét. Ennek következtében aki természetes lovaglással szeretne foglalkozni, annak nem könnyű a helyzete. Mivel kevesen vannak, és szétszórva az országban, fontos az összetartozás erősítése, hiszen ha elbátortalanodnak azok, akik ilyen módon szeretnének lovagolni, akkor sokkal nehezebben is tudják fejleszteni tudásukat.
Ezért egyfelől átszervezi a tanfolyamai felépítését, az eddigi level 1 és 2 szintek közé beilleszt egy átismétlő tanfolyamot is, mely segíti a felkészülést a level2 szintre, illetve kezdeményezi, hogy a hazai természetes lovaglás tanfolyamokat szervezők egységesítsék az egyes fokozatok elvárásait, hogy átjárhatóak legyenek a képzések.
Horse Sense
A suttogás aktív munka, mely más minőségűvé alakítja a ló- lovas kapcsolatát, melynek eredményeként látványosan nő a lovak teljesítménye. A lovas személyisége is alakul, csendesebb, bátrabb, határozottabb lesz. Az emberekre való pozitív hatása miatt Sárffy itthon is meghonosítani tervezi a Horse Sense nevű módszert, ami egyfajta személyiségfejlesztő tréning az emberek számára, és a világon sokfelé igen népszerű.
Csontó Zoltán, a Lovasélet lovasiskola vezetőjeként más irányból közelítette meg a természetes lovaglás kérdését. Az ő tapasztalatai szerint a hagyományos lovasoktatás nem ad igazán válaszokat a lovasban felmerülő kérdésekre, az oktatók nehezen tudják megosztani tudásukat hallgatóikkal. Gyakorlatokat végeztetnek velük, de nem derül ki az edzésen, hogy mi miért történik, az az alapelv, hogy az oktató beszél, a tanítványok pedig dolgoznak.
Parelli bemutató. A bizalom számít
A természetes lovaglás nem így működik. Parelli módszere szerint az edzés közben az oktató azonnal válaszokat ad a felmerülő kérdésekre, így a lovas nem csak a hogyant, hanem a miérteket is elsajátíthatja. Gondolkodásra készteti a lovast, aki ezáltal önállóságot tanul. Nálunk ráadásul a hagyományosnak nevezett lovasoktatással sincs minden rendben - ott is elveszett az a tudás amit át kellene adni, 40 év kimaradását kell bepótolni.
Szerinte a természetes lovaglással foglalkozók a korai befogadók táborát gyarapítják, azokét, akik fogékonyak az újdonságokra. A sportlovasok pedig a kései követők, akik nem szeretnek új, bizonytalan dolgokkal kisérletezni. Meglátása szerint a változás, a természetes módszerek elfogadása sok időt fog igénybe venni, mint mondta, annak idején a könnyűügetéssel, vagy az ugratásnál való kikönnyítéssel is nehezen barátkoztak meg az akkori lovasok.
Sárffy a módszerteni különbségekről szólva elmondta: a ló nem ismeri el az embert, mint felsőbbrendű lényt. Azért van olyan sok lekötött fejű, vérző szájú, összevert ló, mert az ember a ló természetét nem tiszteli, nem ismeri a reakcióit. A hagyományos lovaglással szemben a természetes módszer figyelembe veszi a lovat is, az ember-ló kapcsolat alapja itt a bizalom. Ha a ló biztonságban érzi magát, akkor kényelembe helyezi magát, és elkezd játszani. Amíg a ló feszült addig értelmetlen bármi mást csinálni. Fontos a türelem, a következettesség, és a fokozatosság.
Ellenérdekelt közeg
Mivel jelenleg a természetes lovaglással foglalkozók kisebbséget alkotnak, nem könnyű egy alapvetően elutasító környezetben dolgozniuk, ugyanakkor az a néha megfigyelhető felsőbbrendűségi tudat, miszerint mindenki más lógyilkos, sem helyénvaló. Bár egy akármilyen módszerrel kiképzett ló is elromlik hozzá nem értő lovas alatt, a természetes lókiképzők módszerük miatt sokkal inkább bírálatok célpontjai, ha az általuk belovagolt ló a lovas hibájából "elromlik".
Ráadásul sok esetben a "régi" iskola követői féltékenyek a természetes módszereket használókra, mert esetleg olyan dolgokat is elérnek a lóval, ami nekik nem sikerül. Mivel a sokszor több évtizedes beidegződéseket nehéz levetkőzniük, nem szivesen látják be, hogy nem az ő módszerük az egyedüli üdvözitő, vannak más, esetleg hatékonyabb megoldások.
Emiatt egyedül nehéz gyakorolni a módszereket és fejleszteni a tudást. Csontó meglátása szerint viszont ami nem fejlődik, az visszafejlődik. Ez esetben a tanfolyamok résztvevői egyre kevésbé használják a technikát, eszközöket, majd vissztérnek az eredeti stílushoz.
A tanulás elősegítésére mind Sárffy, mind Csontó kiadott DVD-s segédleteket, melyek nagyban hozzájárulhatnak a tanfolyamokon megszerzett tudás megtartásához, az összetartás erősítésére pedig Sárffy rendszeressé szeretné tenni a témában tartott összejöveteleket.